Tuesday, December 9, 2008

stand by me

John Lennon: Stand by Me


...tegnap nézelődtem a you tube-on, aztán belefutottam egy tök friss John Lennon emlék videóba (annyira nem volt jó, azért nem azt postolom)és elragadott a nosztalgia...
...amikor kicsi voltam, odavoltam a Beatlesért, az angol szókincsem nagy részét nekik köszönhetem:)és eszembe jutott, hogy valamelyikük egyszer azt nyilatkozta, hogy önmagukban egyikük sem volt olyan jóképű, mint Elvis, de mivel négyen voltak valamelyikük biztos bejött mindenkinek.
...nekem az volt a bajom, hogy soha nem tudtam dönteni lennon és harrison között(paul és ringo szóba se jöttek), hetente váltogattam, hogy éppen melyikükbe voltam szerelmes, ez azóta is így van...
...nem járok terápiára, mert a doktor biztos megállapítaná, hogy ennek hatása volt a pasi ügyeimre is...

Friday, August 15, 2008

"Love Conquers All" - or not

... amikor a boldogság rózsaszín ködén át látod a dolgokat, minden olyan egyszerű és könnyű, szárnyakat ad...
...hát nem is tudom mindent lehet innen is és onnan is nézni...



...emlékszem, amikor először láttam a Brazilt egy fáradt csütörtök estén és amikor a nagy happy jelenet jött a vége felé, gyanakodtam, nem mertem felengedni, hogy tényleg?, hogy így is lehet?, hogy valaminek boldog vége lesz? még akkor is, ha a boldog vég csak azt jelentette volna, hogy nézőként megkapjuk a feloldozást, mert benne felejtjük a főhőst abban az álomszerű boldog világban...
...de nem működött, nem akart szűnni az a szorító érzés a gyomorban és akkor egyszercsak minden a helyére került...



... de végülis mindegy, attól függ, honnan nézzük, ami az egyiknek happy end az a másiknak lehet a pokol...




Monday, July 21, 2008

Virágoskert...

SZULAMIT című filmünk hivatalos trailere:



Baráti premier:
2008. július 24. csütörtök 21:30
Royal Cinema

Thursday, July 17, 2008

Mein liebster Feind

...most végeztünk egy forgatással, még zajlanak az utómunkák, friss az élmény...
...megkínlódtam ezt a forgatást, na, mert ez van, hogy vannak munkák, amik könnyedén csúsznak, és vannak, ahol minden centiméternyi előrejutásért meg kell küzdeni, nekem ez most ilyen küzdés volt...
...ha vége egy forgatásnak először mindig az üresség jön, aztán a kész film önálló életre kel, már nem a miénk és jönnek az új ötletek, az új film, kezdődik minden elölről...
...tudom, ez nem újdonság, de ilyesmiken gondolkoztam, aztán megnéztem tegnap Werner Herzog Mein liebster Feind (A legkedvesebb ellenségem) című filmjét...

...szégyen, vagy nem, nem ismerem Herzog filmjeit, de most vágyat érzek rá, hogy megnézzek, amennyit csak lehet, mert szimpatikus volt a mód, ahogy ezt a személyes témát- Klaus Kinskihez fűződő barátságát, a munkakapcsolatukat - kezelte ebben a filmben...
...a lényeg, hogy elmesélt egy sztorit, amikor Kinski egy apróságon felhúzta magát és a forgatás vége előtt ki akart szállni a filmből.
Herzog így meséli:
"Ezt nem teheted. A film fontosabb, mint a mi személyes érzelmeink, sőt fontosabb, mint a személyünk. Ezt nem engedhetem. Nem mész el."
"De én most elmegyek."
Mire én annyit mondtam, hogy van puskám, igaz, hogy nincs nálam, de mire a következő kanyarhoz érnél a folyón, nyolc golyó lesz a fejedben, a kilencedik pedig az enyémben."
...és ez a sztori tetszett nekem...

Sunday, July 13, 2008

after ladies night

...vasárnap délelőtt, meggybortól másnaposan csak egy valami jöhet...

...A man after midnight...

Tuesday, June 24, 2008

kockás füzet lapok 7

... Csontvárynak lenni...


Baalbek olaj, vászon 1906


„… Hajnalban nap-nap után a lángoló Kárpátokat figyelem s egy délután csendesen bubiskoló tinós szekeren akadt meg a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adja a rajzónt s egy vénypapírra kezdem rajzolni a motívumot.
A principálisom nesztelenül hátul sompolyog, a rajz elkészültével a vállamra ütött. „Mit csinál: hisz maga festőnek született.” Meglepődve álltunk, egymásra néztünk s csak ekkor tudtam és eszméltem, amikor magam is az eredményt láttam, hogy valami különös eset történt, amely kifejezhetetlen boldog érzésben nyilvánult meg. A rajzot oldalzsebbe tettem s e perctől fogva a világ legboldogabb embere lettem. Principálisom távoztával kiléptem az utcára, a rajzot elővettem tanulmányozásra: s ahogy a rajzban gyönyörködöm, egy háromszögletű kis fekete magot pillantok meg balkezemben, mely figyelmemet lekötötte. E lekötöttségben fejem fölött hátulról hallom: Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél…”


„... Most azonban menjünk Kairóba vissza, a naplemente tanulmányozására. Tanulmányozás közben ráakadtam a sokat keresett napút színeinek világító fokozatára.
E felfedezésemről úgy a kultuszminisztériumot, mint Hollósy festőt Münchenben táviratilag tudósítottam,..."

(Plenair erfunden stop Csontváry)

Ki lehet a Zseni?
Zseni lehet, aki soron van, akit a sors keze kiválasztott, akinek ősei akaraterővel lelkiműveltséggel a művészi tehetséggel voltak felruházva, aki telivérrel – szerelemmel – jött a világra, aki szerelmes volt a dajkájába, aki szerelmes volt a napba, szerelmes volt az üstökös csillagba; (…) – a gondolattal a jövőt keresé, aki szakított a jelennel s útrakélt a sejtelemmel, …”

(részletek: Csontváry-emlékkönyv Válogatás Csontváry írásaiból és a Csontváry-irodalomból; vál.: Gerlóczy Gedeon, szerk.: Németh Lajos; Corvina Kiadó 1976)

(további festmények a TerminArtors.com oldalon találhatók)


Lovasok a tengerparton olaj, vászon 1909

... valaki arról beszélt egyszer nekem, hogy Lynch szerint a közönséget teljesen figyelmen kívül kell hagyni a film készítésekor, ha a rendező figyelembe veszi a közönséget, akkor vesztett, mert már nem a saját filmjét csinálja. erős parafrázis, de így maradt meg bennem...


Wednesday, June 11, 2008

Paletta

... az utóbbi hónapokban ez volt a legsikeresebb palettám...
coffee, sex, smoke
Color by COLOURlovers
...biztos a cím miatt :)...

kockás füzet lapok 6

"filename:Álom

Nem tudom már, hogy egymásba illszkedtek-e valaha, hogy egyazon éjszakán, egymásután vagy csak úgy felváltva álmodom-e őket.
Egy nőt keresek, ismerem, szoros kapcsolatban voltam vele, olyanyira, hogy nem fér a fejembe, miért is szakítottunk - szakítottam én, merthogy eltűntem az életéből. Érthetetlen, miért hagytam, hogy ennyi sok idő elteljen. Biztos, hogy őt, sőt, őket keresem, nemcsak egy nő ez, hanem sok, és mindegyiküket ugyanúgy, a nemtörődömségem miatt veszítettem el - és elfog a bizonytalanság, és egyikükkel is beérném, mert ezt tudom:hogy sokat veszítettem velük. Általában nem találom, elhagytam, nem tudom rászánni magam, hogy kinyissam a telefonnoteszomat, de ha kinyitom is, mintha távollátó volnék, nem tudom elolvasni a neveket.

Tudom, hogy hol lakik, illetve nem azt, hogy hol, hanem, hogy hogyan, élesen emlékszem egy lépcsőre, egy kapualjra, egy lakásajtóra. Nem járom be a várost, hogy megtaláljam ezt a helyet, inkább valamiféle szorongás, gátlás fog el, egyre azon rágódom, hogy vajon miért hagyta vagy akarta, hogy kihunyjon ez a kapcsolat - ha csak úgy is, hogy nem jött el az utolsó randevúra. Biztos vagyok benne, hogy várja a hívásomat. Csak tudnám, mi a neve, mert hogy kicsoda, azt nagyon is jól tudom, bár az arcvonásait képtelen vagyok felidézni."

Tuesday, May 27, 2008

A bor filozófiája - tágabb értelemben

... ma végig kutyagoltam a forró városon, felmálházva, kamera, állvány satöbbi, a hatos út mellett mindig melegebb van, mint máshol...
...de jó kis nap volt ez, a bábszínházban kezdtem, pezsdítő egy gyerekekkel teli színházban kezdeni a napot, akik várják a mesét.
...aztán egy órányi forgatás...
... felpörögtem, de ki is szívott a meleg, már semmi másra nem vágytam csak, hogy otthon eldőljek egy kicsit a hűvösben... nagyapám nálunk volt, ebéd után dőlt jobbra balra, fészkelődött, látszott, hogy menne már, de nehezen indul, mondtam neki, miért nem dől le, siet valahova, csak annyit mondott, siet haza, hogy végre letegye az autót és megigyon két deci vörösbort...
... a nyugalom, vörösbor a hűvös kertben, a kedvesem napsütötte bőrének illata, sziget...
...és hirtelen állatira sajnáltam, hogy nálunk nincs a hűtőben egy kis vörösbor...
...hát ennyi...

Sunday, May 11, 2008

Halálos tavasz - Rotoscope kísérlet

... nos, már régóta érdekelt ez a rotoscope dolog és gondoltam, jó lenne kipróbálni, szóval fogtam egy régi felvételt és neki estem...

... de előtte még pár szó a technikáról. a rotoscope egy animációs technika, lényege, hogy az animátorok az eredtelig filmre vett jelentet rajzolják át kockáról-kockára. az erre vonatkozó Wikipedia cikket itt találjátok.
és egy másik cikk a rotoscope technika történetéről itt.

... összegyűjtöttem egy pár videót a you tube-ról példának...

Rotoscope különböző filmekben


1. Öt akadály (De Fem benspænd; Lars von Trier 2003)

2. Princess Iron Fan (Tie shan gong zhu; Wan Guchan, Wan Laiming 1941) (az első kínai animációs film)

3. Kamera által homályosan (A Scanner Darkly; Richard Linklater 2006)

4. Egy marék dollár ( A Fistfull of Dollars; Sergio Leone 1964)

5. Waking Life (Richard Linklater 2001)




Rotoscope klippekben

1. "Schadrach" - Beastie Boys
2. Green Grass - Cibelle
3. Take on me - AHA
4. Happy Hawaii - ABBA :)




és egy két Rotoscope teszt




... és akkor a végére itt van, ami az én próbálkozásomból lett



... csak egy rövid részt "rotoszkopizáltam", mert türelmetlen voltam és mielőbb látni akartam az eredményt. ez egy többszörös kísérlet, vagy vázlat, ha úgy tetszik, mert a vágóprogrammal is csak most ismerkedem. de majd gyakorolok még...

Saturday, May 3, 2008

kockás füzet lapok 5

... első feltevés...
..."Vegyük csak a két háború között a chamszin erejével perzselő dalénekesnő esetét: kiváló nőimitátornak rendelte sors, de hogy a magyar filmben éppen ő szolgáljon az ellenállhatatlan Nő archetípusaként, ez csak egy ilyen helyen lehetséges, ahol - mint Ady mondja - "régi átkok mélyesre mélyülnek".
(Nem tartom teljesen véletlennek, hogy e típus hibátlan inkarnációja ráadásul a "Férfi" és a "Nő" változat nagy szerelmének ábrázolásában - Humphrey Bogart és Ingrid Bergman - éppen egy magyar filmrendező munkájában tűnik fel: mintha kollégái közül ő élte volna át igazán fájdalmasan a "Férfi"- és a "Nő"- típus hiányát. Tehát a Casablanca rendezőjével is, ha nem csalódom, valami olyasmi történhetett, mint az elegáns kortárs lírikussal, aki idősödvén így dalolt: "Kérem én még nem játszottam, nem játszottam, játszani szeretnék mostan..." Kertész Mihálynak idehaza nyilván nem adatott meg az, ami Hollywoodban Michael Curtisnek legfeljebb csak költségvetési problémát jelenthetett: a "Férfi" és a "Nő" szerződtetése"...

... második feltevés...
...hamvadó cigarettavég, ül a hamutálcán, s csendben végig ég, kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el...

...harmadik feltevés...
... halálos tavasz és görbe tükör, így is nézhetjük...

Tuesday, April 29, 2008

i'm blue

BLUE

You give your love and friendship unconditionally. You enjoy long, thoughtful conversations rich in philosophy and spirituality. You are very loyal and intuitive.

Find out your color at QuizMeme.com!

Thursday, March 20, 2008

Tom és Jerry

... nem is értem, hogy nem került még szóba eddig...
... a lényeg, hogy igen, itt vannak a fő kedvenc részeim...



...Texas Tom a zseniális félperc a cigaretta sodrással, ezt a részt persze csak azután szerettem meg, amikor nekem magamnak is volt egy időszakom, amikor sodortam a cigit... Tabana cigaretta dohányt szívtam, és állatira élveztem a sodrás szertartását, hiányzik is mostanság...de a legfőbb kedvenc cigaretta dohányunk a fekete csomagolású Javanse Jongens volt, ideje lenne szerezni egy csomaggal

... az epizód, amiben a 2. magyar rapszódia szól nem kell magyarázni, úgy ahogy van gyöngyszem...

...a korcsolyázós részt, ami szintén nagy kedvencem, sajna nem találtam egészben, de azért átjön az érzés:), mit is mondhatnék, nekem ez mindig olyan volt, mint egy klasszikus gyerekkori álom, csináljunk korcsolyapályát a konyhából, építsünk bunkit a terasz alatt, menjünk a "senkiterületére" medencét ásni...emlékképek... hát ilyen volt...

... az utolsó a kis egér a nagy városban, nem is tudom, biztos a zene miatt szerettem annyira...hát így...

Tuesday, March 18, 2008

Moszkvába, moszkvába, moszkvába....

... amikor a pasik a legjobb nők... hogy mi?
... gyönyörű vagy, Mása is gyönyörű, és én se nézek ki rosszul...



... emlékeztek, amikor hétfőnként nem volt adás a tv-ben? :)

Sunday, March 16, 2008

másnapos vasárnap délelőtt

... véletlenszerű kedvencek, ma ehhez volt kedvem...

...kiderült, hogy Tony énekelni is tud:) ...



Csalóka napfény.
Az Imdb szerint készül a második rész. Ez mondjuk egy kicsit aggasztó. Sőt egy másik forrás szerint a második részben Kotov tábornok megszökik a fogságból és egyszercsak a fronton találja magát egyszerű katonaként. Hát mit mondjak, kíváncsi vagyok rá, mi lesz ebből, 14 évvel az első rész után.





Veronika kettős élete a Bábos jelenet




... és a végére egy kis Chun-king Expressz ...



... nem hiszek a happy endben, meg különben is csak a balgák esnek szerelembe, de másnapos vasárnap délelőttökön néha mégis megengedhető, hogy elgyengüljön a térd...

Monday, March 10, 2008

Hány ötévest tudnál legyőzni?

7

Gyilkosok

... gyilkosok üldöztek, egy férfit és engem. valamit elkövettünk. a gyilkosok mindenhol ott voltak, a szokott helyeinken, amerre mászkálni szoktunk a városban. egy jóképű, szőke gyilkos a kossuth téren ült egy padon és kedvesen mosolyogva integetett a pisztolyával, amikor odanéztem, aztán lőni kezdett...

...befordultunk a citrom utca felé és bementünk egy cukrászdába, ami véletlenül épp nyitva volt, pedig vasárnap volt és késő este, egy lány pakolt a pult mögött, sötét volt és én csak néztem a sütiket és a gyilkosokra gondoltam...

... közben többen lettünk és a férfi kiment egy másik nővel, hogy majd "úgy csinálnak" mintha együtt lennének és akkor nem fognak tovább üldözni minket... még láttam, ahogy eltűnnek a konzum zsinagóga felőli sarkánál, aztán csak álltam és az ajtó függönyébe tekerve magam féltem, mert tudtam, hogy egyedül vagyok és jönnek a gyilkosok...

...egy hídon voltam, amikor utolértek, négyen-öten lehettek, beszélni kezdtem és közben járt az agyam, pisztoly volt nálam is, egy elegáns, apró, ezüst színű pisztoly, tudtam, hogy nem értek hozzá, tudtam, hogy bármelyik percben elsülhet és tudtam, hogy akkor lőni fognak, éreztem a golyót, ahogy a fejembe fúródik...
...nem volt más csak a bizonyosság...

Saturday, March 8, 2008

Rendhagyó lista

... kategorizálok, mert ennek sincs semmi értelme, csak kedvem támadt kategorizálni... most éppen pasi típusokat, a teljesség igénye nélkül...

... figyelmeztetés, amolyan nőcis dolgok következnek, csak úgy a magam szórakoztatására.

... egy rendhagyó lista pasikról...

... nem tudom szó nélkül hagyni a pasit, akibe ovis koromban voltam halálosan szerelmes. biztos onnan ered minden frusztrációm, mert Neki persze a szőke, kék szemű Lady Mariann kellett. de azért mégiscsak ő nyitja a listát, a maláj tigris:
Sandokan, vagyis Kabir Bedi
(azok a fürtök, az a tekintet, és hogy megöli a tigrist!, hát csoda, hogy odavoltam érte;)


... de ennek muszály ide tennem a zenéjét is a teljes nosztalgia jegyében. enjoy!!!


... a következő típus a "sármos bölcsész", ezen nincs mit magyarázni...
... és az illusztráció:Ethan Hawke (ó, az a kis mosoly;))



... a következő típust kénytelen voltam külsőségekről elnevezni. "karvaly orr és penge száj" kategóriában ketten viszik a pálmát
Vincent Cassel


Colin Firth
(óh, igen, Az a jelenet;))


(egyébként rajongók itt még több jelenetet találhatnak a filmből)


... és végül a főkedvenc, a legveszélyesebb mind közül, a hong-kongi szívtipró:
Tony Leung
... már a Chun-king expresszben is odavoltam érte. hogy miért ő a legveszélyesebb? mer olyan kis ártatlannak néz ki, bizalmat ébreszt, aztán mire észbekap az ember, már benne van nyakig. ő a pasi, akin még az atlétát sőt a jägeralsót is szexinek látom:)




... hátradől, beleszív a cigarettába, felszáll a füst, kis mosoly és tudom, hogy minden rendben lesz...

Tuesday, March 4, 2008

Alice B. Toklas önéletrajza




"Egy napon Fernande velünk ebédelt, és azt mondta, Rousseau tiszteletére bankettet szándékoznak rendezni, s hogy ezt ő rendezi. Összeszámolta, kiket kell meghívni. Mi is a meghívandók közt voltunk. Ki az a Rousseau? Én nem tudtam, de ez igazán nem számított, minthogy bankettról volt szó, ahová mindenki elment, és minket is meghívtak. (...)



A találkozó mindannyiunk számára ott volt a Rue Ravignan alján lévő kávéházban, ahonnan egy aperitif után felvonulunk Picasso műtermébe, s aztán ott lesz a vacsora. Feltettem az új kalapomat, és mindannyian elmentünk a Montmartre-ra és találkoztunk a kávéházban. (...)



Amikor Gertrude Stein és én beléptünk a kávéházba, úgy tetszett, rengetegen vannak ott, a középen pedig egy magas, vékony lány hosszú, vékony karját kinyújtva előre-hátra hajladozott. Nem tudtam, mit csinál, nyilvánvalóan nem tornászott, vadító látvány volt, de a lány nagyon csábítónak látszott. Hát ez mi?, suttogtam Gertrude Steinnek. Ó, ez Marie Laurencin, attól tartok túl sok előzetese aperitifet fogyasztott. Ő az az öreg hölgy, akiről Fernande mesélte, hogy olyan hangokat ad ki, mint az állatok, és idegesíti Pablót? Valóban idegesíti Pablót, de nagyon fiatal hölgy és feltétlenül túl sokat ivott, mondta Gertrude Stein, belépve. (...)



Mindenki leült, és mindenki elkezdte enni a rizst és egyebeket, azaz akkor, amikor Guillaume Appolinaire és Rousseau bejöttek, amire rövidesen sor került nagy éljenzés közepette. Milyen jól emlékszem az érkezésükre. Rousseau apró kis színtelen francia volt, kis szakállal, olyan, mint akármelyik francia, aki bárhol látható, Guillaume Appolinaire meg finoman metszett eleven arcú férfi, fekete hajjal és szép arcszínnel. Mindenkit bemutattak, és mindenki megint leült. Guillaume a Marie Laurencin melletti székbe süppedt. Láttára Marie, aki viszonylag megnyugodott és Gertrude Stein mellett foglalt helyet, megint szertelen mozdulatokba kezdett. Guillaume kicipelte az ajtón és le a lépcsőn, aztán illendő idő elmúlása után megint visszatértek, Marie egy kicsit megtépázva, de józanul. Ekkorra már mindenki mindent megevett, és kezdetét vette a költészet.






Ki volt ott? Mi és Salmon, André Salmon, akkoriban növekvő hírű fiatal költő és újságíró, Pichot és Germaine Pichot, Braque és talán Marcelle Braque is, de erre már nem emlékszem, azt tudom, hogy sok szóbeszéd esett róla akkoriban, aztán Raynalék, az Agerók, a hamis-Greco és a felesége, és sok más pár, akiket nem ismertem, és akikre nem is emlékszem, és Vaillant, egy nagyon kedves átlagos francia fiatalember, akié az elülső műterem volt.



Elkezdődtek a ceremóniák, felállot Guillaume Apollinaire és ünnepi dicshimnuszt mondott, arra már egyáltalán nem emlékszem, mit, de egy általa írt verssel végződött, amelyet félig énekelve adott elő, és amelynek refrénjébe: La peinture de ce Rousseau, "Ennek a Rousseau-nak a festészete", mindenki bekapcsolódott. Aztán valaki más, feltehetően Raynal, már nem emlékszem, kelt fel és tósztokat mondtak, aztán egészen váratlanul André Salmon, aki a barátnőm mellett ült, és komoly hangon irodalomról és utazásokról beszélt, a nem egészen szilárd azstalra ugrott, és egy rögtönzött dicshimnuszba és versbe tört ki. Ennek a végén felragadott egy hatalmas poharat, megitta, ami benne volt, aztán azonnal megőrült, mivel tökéletesen berúgott, és elkezdett verekedni. A férfiak mind rárohantak, aszobrok inogtak, Braque, egy termetes alak, mindkét karjába felragadott egy-egy szobrot és ott állt velük, miközben Gertrude Stein bátyja, egy ugyancsak megtermett alak, a kis Rousseau-t és hegedűjét védelmezte a bántalom elől. A többiek Picassoval az élükön, mert Picasso jóllehet kis termetű, nagyon erős, az elülső műterembe tuszkolták Salmont, és rázárták az ajtót. Aztán mindenki visszatért és leült.



Moise KISSLING:A. Salmon portréja


Julius PASCIN: A. Salmon portréja


Chaim SOUTINE: A. Salmon portréja


Maurice de VLAMINCK: A. Salmon portréja

A továbbiakban az este békésen telt el. Marie Laurencin vékony hangon néhány elragadó régi normann dalt énekelt, Pichot valami csodálatos spanyol vallásos táncot járt el, amely azzal végződött, hogy a megfeszített Krisztus tartásában elterült a földön. Guillaume Apollinaire ünnepélyesen elénk állva felkért engem és a barátnőmet, hogy énekeljünk néhány eredeti indián dalt. Egyikünk sem érzett ehhez elég hivatottságot, Guillaume és az egész társaság nagy szomorúságára. Az átszellemült és finom Rousseau hegedült, és azokról a színdarabokról beszélt nekünk, amelyeket ő írt, meg mexikói emlékeiről. Minden nagyon békés volt, és úgy reggel három óra tájban mindannyian átmentünk abba a műterembe, ahová Salmont helyeztük el, és ahol a kabátjaink és kalapjaink is voltak, hogy felkerekedjünk hazafelé. A pamlagon ott hevert Salmon, békés álomban, körülötte meg, félig megrágottan, egy doboz gyufa, egy helyi levéltávirat és az én sárga kalapdíszem. Csak képzeljék az érzéseimet, akár reggel három órakor is. Salmon azonban nagyon nyájasan és udvariasan ébredt, és mindannyian együtt mentünk ki az utcára. Ott Salmon egészen hirtelenül, vad kiáltást hallatva lerohant a dombról."

Sunday, March 2, 2008

szegény kis izé panaszai

... nyafognék, nyüszögnék, mint aki halkan belelépett...
... az utóbbi hónapokban elveszett vagyok, lázasan keresek valamit, talán az a baj, magam sem tudom, mi az, csak várom, hogy valaki egyszer csak kívülről megmondja a választ. balga illuzió, tudom, a válasz soha nem odakint van.
... úgy érzem magam, mint Woody Allen a filmjeiben, hetente csatlakoznék új valláshoz, hogy akkor majd ők megmondják, ott lesz egy mondat, egy szó, és én végre tudni fogom, merre tovább.
... filmeket nézek, böngészek a neten és persze olvasok, már nem olyan falánk, feltartóztathatatlan módon, ahogy kamaszkorában olvas az ember, hanem csak annak paródiájaként, a lényeg, hogy áradjon felém a szó, mert még mindig elhiszem, hogy ott valahol, azok között a szavak között lesz a válasz...




... Szerb Antalt olvastam, mert jól esett, Utas és holdvilág, most olvastam először, rímelt, a harminchat éves férfi kamasz olyan érthetőnek tűnt, hogy szívem szerint én is lemaradnék a vonatról, és nem érdekelne, értem jön e valaki valaha...

...elhatalmasodott rajtam a sok férfi ego, még ez a szerbantal is, csak jön és hiába esik jól, mégiscsak egy férfi ego, persze a férfi ego mindig jól esik, de ez egy másik történet, most nem volt kedvem férfi egoban feloldódni, valami női dologra vágynék... a nő nem hatalmaskodik, csak körbeölelném nőiséggel azt a hatalmaskodót...

"Az első generációk szóvivői, akik a nők egyenjogúságáért küzdöttek, elszánt bajuszos hermafroditák voltak, bátran és hangosan vállalták az éhhalált szavazati jogukért. Férfiakalapot hordtak és férfijogokat követeltek. Az ideáljuk az volt, hogy olyanok legyenek, mint a férfiak. Az újabb generáció nő akar maradni. Még csak azt sem ambícionálja, hogy csúnya legyen. Ez minden öntudatra-eszmélés pszichológiája."


... ó, a saját szoba...

Saturday, March 1, 2008

kockás füzet lapok 3




Címnélküli versek 71

A mellékuccákból jöttem 11 barátommal földik voltunk s virzsinia szivart szívtunk hazai
szokásból
12 lányt kerestünk magunknak mikor megtaláltuk őket haragosan szétváltunk s mindnyájan
éreztük oldalunkon nővel nem élhetünk együtt suszterekkel szabókkal pincérekkel és
nagybajszú minisztériumi tisztviselőkkel
a pálya kezdetén voltam
szeretsz kérdeztem a lánytól s vártam hogy mondjon valamit amitől ketté hasadnak a falak
az emeleti erkélyen állt alig értem fel a melléig
sokáig vártam az eredményre de hogy semmi különösebb nem történt vörös úszódresszbe
öltöztem és kimentem a tengerre
11 ember feküdt a parton 11 kiégett szivarral a ferde szájában
ti már itt vagytok
aludtak és nem feleltek
fehér madarak szálltak a víz fölött énekeltek és csőrükkel megsebezték az alacsony felhőket.

Friday, February 29, 2008

szauna és lekváros pirítós



... a feltöltődés, a megtisztulás és az élvezetek jegyében...
... csak az ostobák hiszik, hogy megszabadulni valami mástól kell...

Thursday, February 28, 2008

web kettes játék

...na szóval: van a jumpcut nevű oldal, ahol filmeket lehet szerkeszteni online. már régóta terveztem, hogy kipróbálom, hát most megtettem...



... hát igen, a tavaszi fáradtság...
... most nem is fűzök hozzá a témához mást, talán, majd máskor...

Tuesday, February 26, 2008

itt koncolás volt

...tegnap könyveket vettem. volt még egy könyvutalványom, de aztán nem bírtam leállni és mondhatom, hogy valami sugallatra még bementem az antikváriumba is és ott volt... a Hamletnek az a kiadása, amit Kass János illusztrált, és amit régóta szerettem volna a magaménak tudni.
...régi időket idéz ez a könyv. Középiskolában mi úgy rajongtunk festőkért, mint mások együttesekért. Voltak van Gogh és Monet rajongók, vagy Klimt és Schiele vonalait akartuk majmolni, miközben kerestük a saját vonalakat, foltokat.
... nekem Kass volt az egyik ilyen példakép, az ő pontos, "helyénvaló" vonalait akartam látni a saját munkáimban is...



...de van még egy dolog, ami ehhez a könyvhöz kötődik. egyszer, szinte napra pontosan, nyolc évvel ezelőtt, ugyanabban az antikváriumban már megvettem ezt a könyvet magamnak. napokig eltöltött az öröm, hogy végre megszereztem, az enyém, aztán odaajándékoztam egy nagyon jó barátomnak...

Saturday, February 23, 2008

kockás füzet lapok 2



"hagymácska, felhívnám szíves figyelmedet a "boszorkány" és a "baszni" szavak közös eredetére"

Friday, February 22, 2008

Mi és Amelié



... olyan öregek vagyunk, hogy már az emlékeink is fekete-fehérek...
... nekünk megmarad Sárbogárd:)

Thursday, February 21, 2008

o és még valami



...az én giccsem... valaki más nosztalgiája




...nincs kedvem ma komoly dolgokról beszélni;)

füst



...a mennyország sötét és füstös...és mindig hajnali fél három van...

Sunday, February 17, 2008

napsütéses vasárnap délelőtt


Cibelle: Green Grass



Karády Katalin: Gyűlölöm a vadvirágos rétet



Edith Piaf: Milord



...meglepetés...




Nat King Cole: Quizás Quizás Quizás




Mamas and Papas: California dreamin

Saturday, February 16, 2008

Swiming and pool



...találkozások mindig olyankor történnek, amikor...
...nagy adag feszültség még nagyobb adag alkoholban oldva...feloldódtam én is az alkoholban és lubickoltam benne vidáman
...úgy biliárdoznék egyet.

Friday, February 15, 2008

kockás füzet lapok 1

Mikor Goethe egyszer, Napóleonra célozva, azt mondta Eckermannak: "Bizony, kedvesem, létezik a tettek produktivitása is" - akkor bájos naivitással arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem teoretikus embert a modern ember valami hihetetlen és ámulatba ejtő lénynek látja, elannyira, hogy az ilyen különös egzisztenciát érthetővé tenni, sőt megbocsáthatónak találni egy Goethe bölcsessége kell.

Wednesday, February 6, 2008

...csak test...

...egy hete már, hogy nem emlékszem az álmaimra. és róla álmodok mindig. amikor felébredek nincs más csak az a hiányérzet égben szívben. foltok, színek, formák, csak egy test...

Wednesday, January 30, 2008

Egy nő (38)



Van egy nő. Gyűlöl. I hate this situation, ismételgeti, de valójában rám gondol. Szünös-szüntelen rám gondol, éjt nappallá téve. A hasa olyan, akár egy hordó, fényesen domborodik, nekem igen tetszik.




Komolyan állítja, hogy ő John Lennon húga, erre nevetve a lába közé bújok, fejjel előre.



(Én eszeltem őt ki, elképzeltem egy mágikus helyet a fikció birodalmában; asztali lámpa világítja meg a nedves odút, Caligari doktor nadrágját; az ablakon bepillantó vérfarkas demokrácia után áhítozik; a nő megadja neki; a vérfarkas csatlakozik Európához, a nő önmagától undorodva mosakszik, Marlene Ditrichre hasonlít, kék angyal; a képzelet, sóváran, más föladat után néz.) John Lennonról mindent tud, az egész szakirodalmat és a szövegeket is. I am sitting on a cornflake, ilyeneket mond, I am the walrus, ilyeneket.



Nem hiszem egy szavát sem, de újra meg újra sóváran várom, hogy kijelentse, ő John Lennon húga.



...egy nő

Saturday, January 19, 2008

Paletták top 10

...már régen jártam a colourlovers oldalon, de most a héten ismét visszataláltam oda is.
...és lelkesen összeválogattam a tíz kedvenc palettámat...

#10. wine and cigarette kedvenc időtöltéseim
wine and cigarette

#9. Full moon is coming a telihold visszatérő motívum, ez a legfrisebb
Full moon is coming

#8. late night coffe egy másik szenvedély
late night coffee

#7. bite on my soul egy korai paletta, régi kedvenc
bite on my soul

#6. I've cut his hair...megtörtént esemény...
I've cut his hair

#5. Sweet vengeance
sweet vengeance

#4. sweetness of rotten
sweetness of rotten

#3. Siesta with lemon
Siesta with lemon

#2. question

question

...és a jelenlegi legfőbb kedvenc...

#1.suitcases of my heart
suitcases of myheart


...és a palettát alkotó színek külön-külön

pencils_and_needles

curtain_of_secrets

words,_words,_words

love_for_you

sentimentalism

Friday, January 18, 2008

...a bőrömön érezlek

... és akkor még a helveticától bezsongott fejjel bolyongtam, agyamon már eluralkodni készül a közelgő telihold és a hormonok (gyűlölöm őket néha) a vágy, vissza a tiszta középpontba...
...nem volt más út. Type for You.
...és ott volt.



...a művész Thjis Verbeek.
...az abc többi betűje megtekinthető itt.

...na ennyit a betűkről mára.

Helvetica

...no, tegnap megnéztem a Helvetica filmet végre.
...persze ez sem csak a helveticáról szól. grafikusok, tipográfusok beszélnek jó értelemben eszelős tekintettel a szenvedélyükről.
...i love helvetica...i hate helvetica...
...mulatságos momentumok, amikor az egyik grafikus arról beszél, hogy egyszerűen szereti nézni a betűket, lehet, hogy ez beteges, de ő ilyen, úgy szereti nézni, ahogy más a női feneket például, de nála ez szenvedély, a másik grafikus arról beszél, hogy számára a hivatalos betűt jelentette a helvetica, a vietnámi háborút is ez fémjelezte, mire a riporter megkérdezi tőle, hogyha a vietnámi háború betűtípusa a helvetica volt, akkor mi a betűtípusa az iraki háborúnak? " A Helvetica. Amiatt van." válaszol a hölgy és nevet.



...a helvetica olyan lett, mint a mona lisa, vagy inkább, mint a divatban a "kis fekete", az alapdarab, ami mindenhez passzol.



...épp ezért kettős a hatás, ha valaki csak azért használja a helveticát, mert nincs benne elég kreativitás, netán lusta ahhoz, hogy megkeresse a megfelelő betűtípust, akkor bármit is csinál, nem fog működni. és ez mindenre igaz. a grafikában, vagy bármilyen alkotó munkában, nincs olyan, hogy "default" vagy legalábbis a default a legritkább esetben egyezik azzal, amit a munka megkíván.

Wednesday, January 16, 2008

A feltaláló szelleme

...no igen, elég sokáig nem találtam a szavakat, de most már úgy érzem itt az idő...
...hát következzék itt egy animáció, stop motion, gyönyörűséges díszlettel:



az alkotó egy bizonyos Pierre Caillet, akiről még nem tudok túl sokat, de ezentúl majd...