Helvetica

...no, tegnap megnéztem a Helvetica filmet végre.
...persze ez sem csak a helveticáról szól. grafikusok, tipográfusok beszélnek jó értelemben eszelős tekintettel a szenvedélyükről.
...i love helvetica...i hate helvetica...
...mulatságos momentumok, amikor az egyik grafikus arról beszél, hogy egyszerűen szereti nézni a betűket, lehet, hogy ez beteges, de ő ilyen, úgy szereti nézni, ahogy más a női feneket például, de nála ez szenvedély, a másik grafikus arról beszél, hogy számára a hivatalos betűt jelentette a helvetica, a vietnámi háborút is ez fémjelezte, mire a riporter megkérdezi tőle, hogyha a vietnámi háború betűtípusa a helvetica volt, akkor mi a betűtípusa az iraki háborúnak? " A Helvetica. Amiatt van." válaszol a hölgy és nevet.



...a helvetica olyan lett, mint a mona lisa, vagy inkább, mint a divatban a "kis fekete", az alapdarab, ami mindenhez passzol.



...épp ezért kettős a hatás, ha valaki csak azért használja a helveticát, mert nincs benne elég kreativitás, netán lusta ahhoz, hogy megkeresse a megfelelő betűtípust, akkor bármit is csinál, nem fog működni. és ez mindenre igaz. a grafikában, vagy bármilyen alkotó munkában, nincs olyan, hogy "default" vagy legalábbis a default a legritkább esetben egyezik azzal, amit a munka megkíván.