stand by me

John Lennon: Stand by Me


...tegnap nézelődtem a you tube-on, aztán belefutottam egy tök friss John Lennon emlék videóba (annyira nem volt jó, azért nem azt postolom)és elragadott a nosztalgia...
...amikor kicsi voltam, odavoltam a Beatlesért, az angol szókincsem nagy részét nekik köszönhetem:)és eszembe jutott, hogy valamelyikük egyszer azt nyilatkozta, hogy önmagukban egyikük sem volt olyan jóképű, mint Elvis, de mivel négyen voltak valamelyikük biztos bejött mindenkinek.
...nekem az volt a bajom, hogy soha nem tudtam dönteni lennon és harrison között(paul és ringo szóba se jöttek), hetente váltogattam, hogy éppen melyikükbe voltam szerelmes, ez azóta is így van...
...nem járok terápiára, mert a doktor biztos megállapítaná, hogy ennek hatása volt a pasi ügyeimre is...

"Love Conquers All" - or not

... amikor a boldogság rózsaszín ködén át látod a dolgokat, minden olyan egyszerű és könnyű, szárnyakat ad...
...hát nem is tudom mindent lehet innen is és onnan is nézni...



...emlékszem, amikor először láttam a Brazilt egy fáradt csütörtök estén és amikor a nagy happy jelenet jött a vége felé, gyanakodtam, nem mertem felengedni, hogy tényleg?, hogy így is lehet?, hogy valaminek boldog vége lesz? még akkor is, ha a boldog vég csak azt jelentette volna, hogy nézőként megkapjuk a feloldozást, mert benne felejtjük a főhőst abban az álomszerű boldog világban...
...de nem működött, nem akart szűnni az a szorító érzés a gyomorban és akkor egyszercsak minden a helyére került...



... de végülis mindegy, attól függ, honnan nézzük, ami az egyiknek happy end az a másiknak lehet a pokol...

Virágoskert...

SZULAMIT című filmünk hivatalos trailere:



Baráti premier:
2008. július 24. csütörtök 21:30
Royal Cinema

Mein liebster Feind

...most végeztünk egy forgatással, még zajlanak az utómunkák, friss az élmény...
...megkínlódtam ezt a forgatást, na, mert ez van, hogy vannak munkák, amik könnyedén csúsznak, és vannak, ahol minden centiméternyi előrejutásért meg kell küzdeni, nekem ez most ilyen küzdés volt...
...ha vége egy forgatásnak először mindig az üresség jön, aztán a kész film önálló életre kel, már nem a miénk és jönnek az új ötletek, az új film, kezdődik minden elölről...
...tudom, ez nem újdonság, de ilyesmiken gondolkoztam, aztán megnéztem tegnap Werner Herzog Mein liebster Feind (A legkedvesebb ellenségem) című filmjét...

...szégyen, vagy nem, nem ismerem Herzog filmjeit, de most vágyat érzek rá, hogy megnézzek, amennyit csak lehet, mert szimpatikus volt a mód, ahogy ezt a személyes témát- Klaus Kinskihez fűződő barátságát, a munkakapcsolatukat - kezelte ebben a filmben...
...a lényeg, hogy elmesélt egy sztorit, amikor Kinski egy apróságon felhúzta magát és a forgatás vége előtt ki akart szállni a filmből.
Herzog így meséli:
"Ezt nem teheted. A film fontosabb, mint a mi személyes érzelmeink, sőt fontosabb, mint a személyünk. Ezt nem engedhetem. Nem mész el."
"De én most elmegyek."
Mire én annyit mondtam, hogy van puskám, igaz, hogy nincs nálam, de mire a következő kanyarhoz érnél a folyón, nyolc golyó lesz a fejedben, a kilencedik pedig az enyémben."
...és ez a sztori tetszett nekem...

after ladies night

...vasárnap délelőtt, meggybortól másnaposan csak egy valami jöhet...

...A man after midnight...